Homok ár: már a kitermelés előtt is van jelentősége

A homok egy nagyon sokszínű anyag, amelyet legalább olyan sokféleképpen és sok formában tudunk hasznosítani. A homok ár ennek megfelelően igen változó, s nem lehet konkrétumokról beszélni. Arra azonban van lehetőség, hogy megnézzük, milyen tényezők határozzák meg a végösszeget.

A homok sok különféle kőzet és ásványi anyag apró szemcséiből álló törmelék, zúzalék, amelyet hagyományos módon a szél, a víz és a jég formált és szállított el eredeti keletkezési helyétől akár több ezer kilóméterre. Ez természetesen a kitermelőknek és felvásárlóknak nagy segítség, hiszen az egyik tétele a homok ár meghatározásának a kitermelési hely és az abból adód logisztikai és szállítási költségek. Egyáltalán nem mindegy, hogy a homok, amelyet vásárolunk hány kilóméterre van a felhasználási helytől, így amikor arra kerül a sor, hogy vevőként betérjünk oda, válaszunk a hozzánk legközelebb eső telepet, bányát.

A murvával és a sóderrel ellentétben a homoknál nehéz megállapítani, honnan is származik eredetileg. Ennek az oka az, hogy a homok gyakorlatilag bármely kőzetből képződhet – természetesen vannak ez alól kivétel, de nem számottevő a mi szempontunkból. Amit érdemes tudni, hogy ez alapján megkülönböztetünk folyami és a bányahomokot. Előbbit folyó-tópartok közeléből termelik ki, utóbbi homokbányákból. Bár mindkettő használható betonozáshoz, az eltérő szemcseméret vagy összetétel miatt felhasználási területe változhat.

Érdekes tévhit az, hogy minden homok felhasználható az építőiparban, s hogy a leggazdagabb lelőhelyek a sivatagok. A sivatagi homok ugyanis alkalmatlan építkezésre, ellentétben a földalatti bányákban vagy a tópartok és a folyópartok mentén megtalálható változatával. Ennek egyrészt az utóbbi porszerű állaga, másrészt magas ásványi szennyeződéstartalma az oka. Például a legtöbb sivatagi homok vas-oxid bevonattal rendelkezik, ami miatt hajlamos a korrózióra. Összeségében a sivatagban található homok túl anyagos, túl száraz és sima felületű ahhoz, hogy használható legyen cementkötésre.

Homok ár: milyen homokfajták léteznek és ez mit befolyásol?

A homok ár kiszámolásához vagy egyáltalán a homok vásárláshoz elengedhetetlen, hogy tudjuk, milyen homok fajtákkal találkozhatunk a felvásárláskor. A természetes homok összetevői a kvarc és 5-25% egyéb ásványtörmelék, de ritkábban lehet cirkon, olivín vagy krómérchomok is. Ez az anyag több szempontból is csoportosítható, melyek közül az egyik legkézenfekvőbb az előfordulása szerinti osztályzás. Ez alapján beszélhetünk kvarchomokról, amely hétköznapi nyelven mész. Ezt leggyakrabban kül-és beltéri térkövek fugáinak kitöltésére használják. Megnevezését onnan kapta, hogy tiszta benne a kvarcszemek tömege és a többi benne lévő ásványi törmelék javarészt csillámföldpát és mész. A dolomithomok is tartalmaz kvarcot, de kisebb mennyiségben. A kvarc mellett jelentős összetevője a glaukomit. A dolomithomok a dolomitkő aprózódásának végső stádiuma. Porlás közben a kőzetet átjáró kovás erek kipreparálódnak, majd szétesnek; visszamaradó anyaguk az úgynevezett úszó kvarc. Ezt a port súrolásra, utak behintésére, keserűsó készítésére használják, illetve cementanyagnak is megfelelő.

Nem csak az előző kettő, de a magnetit-homok is jelentős mennyiségben tartalmaz kvarcot, csillám-, angit-, olivin-szemeket, ami mellett nagy mennyiségben található benne titán tartalmú magnetit. Végezetül létezik még egy gazdag földpát tartalmú homok is az arkoze-homok.

Homok ár: mennyire tiszta a homok?

A kvarc jó hőállósága és térfogat-állandósága révén tökéletes alapanyagként szolgál az építőanyagok számára. Azonban homok nem csak kvarcokat, hanem lebegő-anyagokat is, mint a kovasav, kalcit, agyag. Az építőipar a gyengén agyagos homokot részesíti előnyben, azonban a természetes homok minősége lerakódási rétegenként változik, így számos utómunkálatot igényel a kitermelés után. Az agyag és por kimosásával javíthatók a homok fizikai tulajdonságai, ez azonban automatikusan magasabb végső homok árat jelent. A jobb minőségű kötőanyag használatánál a lebegő-anyag és kaolin rontja a keverék minőségét.

Homok ár: az egyik legfontosabb tényező a szemcseméret

Amikor homokot vásárolunk, akkor a mennyiség és típus mellett a szemcseméret a harmadik legmeghatározóbb szempont. Az eltérő szemcsenagyságú homok eltérő tulajdonságokkal is rendelkezik, így a más-más munkálatokhoz ideálisak. Talajmechanikai és építőipari szempontból homoknak a 0.063 mm és 2 mm közötti elaprózott kőzetet szokás nevezni. Szemcse méret alapján megkülönböztetünk durva szemű és finom szemű homokot. Az egyik legfinomabb szemcséjű homoktípus a magyar Alföldön is fontos szerepet játszó futóhomok. A homok ár az osztályozások szerint eltérő, hiszen minél finomabb szemcséjű homokra van szükségünk, az annál több munkát igényel.